Köztudottan magas a rákbetegek száma Magyarországon, többségük kezelésében alkalmazzák a kemo- és a sugárterápiát is. E kezelések mellékhatásaként fellépő étkezési nehézségek sokak állapotát tovább súlyosbítják. Holott számtalan kutatás bizonyítja, hogy e mellékhatások megfelelő táplálkozással – a jótékony hatású összetevők megválogatásával, a helyes konyhatechnológia alkalmazásával – enyhíthetők. Sőt, egyre több táplálkozástudományi vizsgálat arra enged következtetni, hogy egyes tápanyagoknak nem csak a megelőzésben, de a betegség folyamatának lassításában is jelentős szerepük van.
| Megjelenés: 2010 Méretek: 210x210 mm Oldalszám: 160 ISBN: 978-963-88275-9-3 Sorozat: Diétás szakácskönyvek |
|
||||||||
E kötet megszületése két elkötelezett, személyesen is érintett asszony találkozásának köszönhető. Különböző, egymástól nagyon távoli világban éltek: a könyv írója a gasztronómia bűvöletében, a társszerző szakértő pedig a kutatólaboratóriumokban töltött hosszú éveket. Míg mindkettőjük életében azonos fordulatot hozott a sors, feleségként kellett támogatniuk férjük küzdelmét a rákbetegséggel szemben.
José van Mil mesterszakács, séf, gasztronómiai tanácsadó és szakíró minden tudását latba vetette, hogy olyan fogásokat alkosson, amelyeket az étkezési nehézségekkel küzdő férje meg is tudott enni. Látva a többi beteg és hozzátartozóik tanácstalanságát az étkezési nehézségek kezelésében, elhatározta, hogy közre adja a férjének kitalált receptjeit. Aztán szakértőtársat keresett, hogy tudományos szempontból körültekintőbben megalapozott, jótékony hatású összetevőket válasszon ki ételkölteményeihez. Így talált rá Christina Archer- Mackenzie-re, aki korábban a rákbetegség gyógyításában alkalmazott terápiák mellékhatásait kutatta, és akit szintén komolyan foglalkoztatott az egyes tápanyagok hatása a daganatos betegségek kezelésében.
A kötetben közreadott receptek nem csak a jótékony hatású összetevőket tartalmazó ételekhez adnak ötleteket, hanem valóban ízletes, kívánatos fogások. A szerzők arra is gondoltak, hogy az ételek az egész család számára is örömmel fogyaszthatók legyenek, hogy a közös családi étkezések hangulatát ne rontsa a beteg számára külön felszolgált diétás fogás. Ezért minden ételreceptnél megadták a négytagú család számára szükséges mennyiségeket is.
Ugyanakkor ez egy rendhagyó szakácskönyv, amit a fejezetcímekből is láthatnak. Az ízletes fogásokat az ételek állaga szerinti csoportosításban állították össze, hogy a kezelés alatt álló betegek pillanatnyi állapotához – szájüregszárazság, -fekélyesedés, hányinger – a lehető legjobban igazodjanak. A szerkesztési szempontok azt is figyelembe vették, hogy ne okozzon fejtörést az ételkészítésben, ha a beteg arra a kérdésre – hogy mit is enne szívesen – csak annyit válaszol: „valami édeset, de inkább meleget, vagy hideget, de ne édeset.” Egy-egy étel többféle variációját is leírják, hogy megkönnyítsék az alkalmazkodást a beteg íz- és szagérzékelésének változásaihoz.
A szerzők legfőbb célja az volt, hogy kedvet csináljanak a betegeknek az étkezéshez, és bebizonyítsák, hogy készíthetők olyan jótékony hatású összetevőkből álló ételek, amit a legsúlyosabb étkezési nehézségekkel küzdő betegek is el tudnak fogyasztani – gyakran örömmel és szívesen. Ez pedig a felépülés egyik alapvető feltétele.
Kiadónk e kötet megjelentetésével annak a sok ezer embernek kíván támogatást nyújtani, akik vagy mint betegek, vagy mit hozzátartozók érintettek, hogy eredményesen küzdhessenek a felépülésért.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK
